Két alak sejlik fel perifériám legszélén. Odakapom fejem. Mintha a semmiből termettek volna itt. Niall és Louis. Megkönnyebbülve szaladok oda hozzájuk. A döbbenet jeges zuhanyként ömlik nyakamba, amikor meglátom öcsémet; tenyerébe bújva fuldoklik a sírástól. A sárban térdel, egész felsőteste remeg. Louis is sír. Arca fénylik, fájdalmasan süti le szemét újra és újra, s mindannyiszor újabb könnycseppek gördülnek le álláig. Felfoghatatlan a látvány, nem bírom. Próbálnék megszólalni, de hangom olyan halk, hogy még magam sem hallom. A levegő furcsamód sűrű, mintha falként választana el tőlük. Észreveszem közben, hogy Tomlinson ujjai között egy szál arpó, összegyűrt nefelejcset sodorgat. Az én markom pedig üres.
- Azt mondtam neki, tűnjön el az életemből. És így is lett. Örökre eltűnt -szipogta, s letörölte arcát pulóvere ujjával - Meg kellett volna neki bocsájtanom -szorította ökölbe kezét- Megakadályozhattam volna, hogy ez történjen! -hangja érces és rettentő dühös volt. Nem akar beletörődni, akármi is történt.
- Késő -jött egy elfúlt hang öcsémtől.
- Meg-meghaltam? -szólaltam meg, s szinte beleroskadok abba az érzésbe, ami próbál magával rántani. Még mindig nem vesznek észre, így kezd erősödni bennem a lehetetlen gondolat.
Biztos vagyok benne, hogy ez valami rossz vicc csupán. - Louis! -kiáltok rá kétségbeesve. Kinyújtom karom felé, lassan hozzáérek arcának izzó bőréhez. Szemei világítanak, igen, azt hiszem észrevett. Reménytelve ocsúdik fel, vonásai átrendeződnek. Csiklandós boldogság kezdi bontogatni magát bennem, de Ő megrázza fejét, mintha egy rossz látomást akarna elkergetni.
Niall felkecmereg, felismerhetetlenné sírt arccal, fáradtan sántikálva indul el a semmi felé. Louis is megfordul, követni fogja. Mielőtt azonban elindulna, visszafordul felém, hezitál, összeráncolja homlokát, szájába harap. Megőrjít, ahogy néz rám.
- Nina? -csak suttogásra van ereje. Ajkai remegni kezdenek, felemel az a hitetlen boldogság, ami süt róla.
- Ne sírj, jó? Itt vagyok -mosolyodom el, de mégis bánatos vagyok. Érzem, hogy vége. Itt a vége.
- Louis! Jössz? -kiabál hátrafordulva Niall. Az ég alja feketedik. Lassan megszűnök.
Mint akit most vertek át, úgy emeli égnek csalódott tekintetét. A kezében szorongatott parányi növénykére csókol, majd a magasba emeli, s elengedi, a szél pedig erőszakosan magával ragadja. Ő meg hátat fordít nekem. Alakja egyre távolodik.
Saját nyöszörgésemre nyitom ki a szemem. Sötét van, s a homlokom tövében gyöngyöző verejték jéghideg. Fejem alatt párna.
Uram Isten -suttogom.
Szia...Nagyon jó lett ez a rész is, mint az összes eddigi! :) Eszméletlen ahogy írsz...:) *--*
ReplyDeleteSzia! Tyű, nagyon aranyos vagy! Köszönöm szépen a kedves szavakat! :) <3
DeleteEz..hihetetlen. BB..te olyan és annyi ismeretlen érzést tudsz belőlem kiváltani. Képes vagyok sírni a történeteiden. Sokszor azon gondolkodom, hogy vajon mit csinálhat most Nina, aztán fel kell eszmélnem arra, hogy ő nem létezik úgy ahogy én elképzelem. Amikor nem tudok dönteni néha azon gondolkozom el, hogy vajon Nina mit csinálna a helyemben, hogy döntene? Nina és Te annyira hozzám nőttetek. Annyira elmondhatatlanul annyira...szorosan, hogy nem tudom magam kifejezni. Lehet, hogy ez már beteges, de én mégis ezt érzem. Annyi furcsa érzés volt...mintha gombóc lenne a torkomban annyira féltem, hogy kész, vége, Nina meghal. Úgy szórakozol velem és az érzéseimmel hogy az egészen elképesztő. BB, Te vagy a megtestesült Hihetetlenség és Tehetség.
ReplyDeleteNe hidd feltétlenül azt, hogy én vagyok a hihetetlen, mert az, hogy ennyire a lelkedbe költözött Nina, és ezzel együtt valóságosnak hiszed őt, az inkább a te különlegességedet támasztja alá. Szerintem nagyon szép, hogy a képzeleted ilyen erős :) És ha benne él valaki, akkor az él másképp is!
DeleteMondjuk az tényleg nagyon felemelő érzés, hogy mindezeket az általam megálmodott és kreált hősnő váltotta ki belőled! :) Megtisztelő, komolyan, vagy nem is tudom :D
Nagyon köszönöm, hogy ilyen őszintén ezt leírtad. Szeretleeek, BB
Ohh mami. Kellett ez az álom. Már hiányoltam Louis-t. De ahhh.:( Most amúgy Louis-t vigasztalnám.:'D Kíváncsi leszek, hogy csap majd vissza az a nefelejcs a valóságba.:D Mert szerintem ennek még lesz nyoma.:3 Ahh Nina...miért csak álom volt az, amikor Louis-val összejöttél?! De olyan durva, hogy az érzései meg megmaradtak iránta. Remélem ez a répafiú hamarosan feltűnik aztán felforgat mindent, mert nem bírom már Floyd-ot.:'D Esküszöm az elején még bírtam most meg már...olyan: "ne már megint itt van?!" :'D A Harland tesók meg dnsjghipéefdnshgpjél én azért tudnék egy jó helyet a répáiknak........:333 (mostanában túl perverz lettem, nézd el nekem kérlek.:D) Pedig először őket nem csipáztam.:'D Megint olyan nbaigdij részt írtál, hogy majdnem hanyatt estem. Komolyan egyszer éjjel belopózok hozzád és kiszívom az írói tehetséged negyedét, hogy én is tudjak ilyen jól írni.:D Lehet már unalmas, de azért még hozok szinonimát.:D Ínyemre van a sztorid.:D <3 Sieeess ahogy tudsz.:3 <3
ReplyDeleteOhh amúgy köszönöm a nevem dicsérését.:D Csak egy elírás volt pedig, eredetileg Gabi Gabi akart lenni, csak lemaradt az i, aztán gondoltam a fene egye meg, jó ez így is.:D Később megakartam változtatni, de mondom, így ismertek meg, akkor már nem változtatok, az nem valami eredeti.:D
Mivel lemaradt a puszi Gabi Gab<3 ezért újat írok.:D MERT A BLOGGER MÉG NEM TALÁLTA FEL A "SZERKESZTÉS"GOMBOT!!!!! :D Azért ide is leírom, hogy siess ahogy tudsz, na meg azért azt az új sztorit amit múltkor emlegettél, szívesen olvasgatnám ám.:D Kapsz még egy szinonimát.:D Rokonszenvezek a történeteddel.:DD (lehet, hogy ezt már írtam, akkor bocsi, de kezdek kifogyni belőlük, lehet kreálnom kell magamtól.:D ) <3 Puszi Gabi gab.<3
DeleteÖrülök, hogy elírtad anno a nevedet, mert ez így szerintem szuperkirályságos! :D
DeleteImádom, ahogy leírod mi mindent gondolsz. Szegény FLoyd!!! :D
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD GABI GAB!!!! Lassan ki kell tennem a 18-as karikát :DDDD
Jó, lopózz be nyugodtan, de aztán ébressz fel, hogy tudjunk fangirlingelni a fiúkon :'D
Nem, nem, nem unalmasak a szinonímák. Olyan jókat vidulok rajtuk. Meg úgy a kommentjeiden általában :)
Ésésés sietek, mindjárt készen leszek! Nagy ölelés és puszi a pofidra! xx
Tipikus Nina szerintem, még "halálában" is a szeretteit vigasztalja. Szerelem, csupa nagy betűvel. Tetszett a rész, bár csak a végére sikerült kihámoznom,hogy pontosan mi is történik, de ez így volt rendben, és természetesen nagyon várom a következőt, ugyanis tényleg kifogytam az olvasnivalókból. :)))
ReplyDeleteahwww <3 Ennél kifejezőbben nem tudok reagálni :D
DeleteSietek! :)