Georga tökéletesen elvegyült a hétköznapi emberforgatagban, feltűnés nélkül lépett ki a ruhaüzletből. Cris sem látta még így őt soha, lezser farmerben és trikóban, lazán felkötött hajjal, Converse tornacipőben. Senki sem ismerte arcát Dublinban. Nyugodtan, álruhák nélkül flangálhatott civilként. És olyankor rémisztő volt, mennyire egy átlagos, kedves lánynak tűnt, bárki lehetett volna. Senki meg nem mondaná róla, hogy rendkívüli élete van, és éppenséggel körözött bűnözőként tartják számon.
- Szia, ismerjük egymást? -dugta ki fejét a leengedett ablakon a Harland fiú. A lány csípőre vágott kézzel állt meg a járdaszegélyen.
- Csusszanj át az anyósülésre, én vezetek!